PARALITIKUS MYOGLOBINURIA (�n. �nnepi betegs�g)

K�pzelj�k el, hogy minden el�zetes edz�s n�lk�l sokat futottunk �s ut�na izoml�zunk lesz. A f�jdalmak intenzit�s�t �s izmaink k�rosod�s�t n�velj�k k�pzeletben a sokszoros�ra - nos ekkor kb. el�tt�nk �ll az �nnepi betegs�g.
Egy edzetlen ember id�ben le�ll, felfogja, hogy k�sz, nem b�rja tov�bb. Meg�ll�tja a f�jdalom. Az agarat nem.
M�g az ember meg�ssza egy f�jdalmas izoml�zzal, az ag�r rosszabb esetben el is pusztulhat.
Az ag�rban olyan er�s a vad�szszenved�ly, hogy n�la rendszerint sz�ba sem j�n, hogy le�lljon. Ink�bb halna meg hajsza k�zben, semhogy futni hagyja a pr�d�t.
Mindehhez t�rsul az ag�r anat�mi�j�b�l ad�d� rendk�v�li gyorsas�ga. Nem neh�z elk�pzelni, hogy mekkora az izmok ig�nybev�tele a hajsza k�zben.

A paralitikus myoglobinuria f�leg nem tren�rozott agarakn�l l�p fel hirtelen hajsza ut�n, pl. ha az �llat vadat hajtott. A betegs�g b�rmelyik fajt�j� ag�rn�l (�s lovakn�l is) fell�phet, m�s fajt�j� kuty�kra viszont nem jellemz�. A bemeleg�t�s n�lk�l startol�, nem tren�rozott �llat az izomzat�t t�ler�lteti, aminek egy �letvesz�lyes �llapot lehet a k�vetkezm�nye.
A betegs�g a versenylovak megbeteged�sei miatt kapta angol nyelvter�leten a "monday-desease" nevet. A h�tv�gi l�verseny ut�n az �llatokhoz rendszeresen h�tf�i napon h�vt�k ki az �llatorvost.
Az agarak egyedi m�rt�kben fog�konyak a paralitikus myoglobinuri�ra: az egyik egyed kev�sb�, a m�sik jobban.

Figyelem: ha az ag�r rendszeresen szaladg�l a kutyat�rsaival, az nem �vja meg ett�l a betegs�gt�l, ha az egyed am�gy hajlamos r�, mert a haverokkal val� futk�roz�s nem hasonl�that� �ssze a versenyp�ly�n ny�jtott extr�m teljes�tm�nnyel.
Megel�z�s c�lj�b�l megfelel a rendszeres tr�ningez�s ag�rp�ly�n, vagy a kutya bicikli mellett val� futtat�sa.

T�NETEK:
- A kutya a vad hajt�sa ut�n leverten t�r vissza vagy vissza sem j�n csak meg�ll valahol (mert nincs m�r ereje megtenni az utat visszafele)
- A kutya �gy j�r, mintha a talaj b�ntan� a l�b�t (nyomn� vagy kellemetlen lenne neki r�nehezednie). Nagyon lassan megy �s a j�r�sa bizonytalan. A fej�t lehajtja.
- A ny�lkah�rty�k lil�s sz�nt �ltenek a bel�j�k ker�lt sok v�rt�l (sz�j ny�lkah�rty�ja, szem)
- A combok bels� oldal�n friss v�ral�fut�sok lehetnek (nem horzsol�sok!)
- Amennyiben a kutya megs�r�lt, akkor is lehet, hogy a leverts�ge NEM a s�r�l�se (ill. az abb�l ered� f�jdalom) miatt van hanem az "�nnepi betegs�g" miatt! Ez�rt a seb(ek) ell�t�sa ut�n m�g megfigyel�s alatt kell tartani az �llatot.
- Kb 20-30 perccel a hajsza ut�n elkezd er�sen k�h�gni, esetleg �klendezik is. A l�gz�se z�rejes. Lehet, hogy az �telt is visszautas�tja �s nagyon levertnek n�z ki.
- T�bb �r�s nyugalmi �llapot ut�n a kutya vizelete s�t�tbarn�ra sz�nez�dik. Ett�l nem kell megijedni: a s�t�t sz�nt nem a vizeletbe ker�lt v�r okozza, hanem az, hogy myoglobin van a vizeletben. Az "�nnepi betegs�g" els� jelei ekkor mutatkozhatnak: vizel�si k�nyszer �s l�z.

Ilyenkor min�l hamarabb el kell vinni a kuty�t �llatorvoshoz! Ha adott esetben (�jszaka vagy h�tv�ge) csak olyan �llatorvos van a k�zelben aki lovakra specializ�l�dott, akkor � is sz�ba j�het.
A t�netek a hajsza ut�ni napon is jelentkezhetnek, esetleg csak egyes t�netek �s nem mindegyik. Ez�rt ha a kutya vadat hajtott, ut�na p�r napig figyelj�k, hogy milyen sz�n� a vizelete.
Ha s�t�t sz�n� a vizelet, akkor AZONNAL �llatorvoshoz kell vinni a kuty�t. (Figyelem: a s�t�t sz�n� vizelet babezi�zisra is utalhat, de ott m�s t�netekkel j�r egy�tt mint a paralitikus myoglobinuri�n�l)

KEZEL�S:
ELS�SEG�LY avagy: mit tartson otthon az ag�rtulajdonos?
- �leszt�
- elektrolitoldat (gy�gyszert�rb�l por form�j�ban beszerezhet�)
- sz�l�cukor


A vizelet sz�ne legk�s�bb az �llatorvosi kezel�s ut�ni napon m�r vil�gosabb kell hogy legyen.


KEZEL�S AZ �LLATORVOSN�L:
A c�l az izomzat tov�bbi k�rosod�s�nak megel�z�se, a f�jdalom enyh�t�se valamint az elektrolith�ztart�s helyre�ll�t�sa (�s ezzel a vese t�mogat�sa). Az �llatorvos NE azzal kezdje a kezel�st, hogy olyan f�jdalomcsillap�t�t ad, ami az �n. NSAID-csoportba tartozik (Rimadyl, Metacam, Zubrin, Finadyne, Corbuvit stb.) mert ezek a gy�gyszerek a m�r am�gy is legyeng�lt vese v�rell�t�s�t tov�bb cs�kkentik �s a vese k�rosodhat!
Az els� 24 �r�ban pl. Novalgint lehet adni az �llatnak.
A kuty�nak azonnal inf�zi�t kell adni (v�n�ba, kat�terrel), hosszabb id�n �t csepegtetve.
Ez �ton Ringer Lactat oldatot lehet adni az �llatnak, mert ez a test savt�ls�ly�t megsz�nteti. Elektrolitoldat is j�.
A testbe jut� folyad�k egyben t�mogatja a ves�k m�k�d�s�t.
Ha a kutya vizelete �jra tiszta lesz, akkor m�r lehet adni neki NSAID-csoportba tartoz� f�jdalomcsillap�t�t (Metacam vagy Finadyne).
Az inf�zi�ba �rdemes tenni Atropint vagy Buscopant (direkt v�n�ba adva).
A kortizon ha seg�t is, akkor is csak a betegs�g fell�p�se ut�ni p�r �r�ban. De a hat�s akkor sem felt�tlen�l pozit�v, teh�t a kortizont az eddigi tapasztalatok szerint jobb, ha ink�bb nem adunk az �llatnak.
Ehhez j�n m�g, hogy a kortizion, egy�tt beadva egy, a NSAID csoportba tartoz� f�jdalomcsillap�t�val gyomorpanaszokat okozhat (h�ny�s, csomorfek�ly esetleg - s�lyos esetben - a gyomor perfor�ci�ja).
B1 vitamin ad�sa direkt v�n�ba meggyors�thatja a gy�gyul�st.
Ha az �llat hazaker�lt a rendel�b�l, akkor p�r napig csak r�vid s�t�kat tegy�nk vele, p�r�zon vezetve �t.
Ut�kezel�s:
Buscopan rudacsk�k �s sz�jon �t adagolt f�jdalomcsillap�t�, B1 vitamin �s elektrolitoldat.
Amennyiben a kuty�nk kifejezetten hajlamos erre a betegs�gre, akkor c�lszer� lehet az �lelm�ben a sz�nhidr�tokat reduk�lni.


A PARALITIKUS MYOGLOBINURIA PATOGENEZISE (biok�mia ir�nt �rdekl�d� gazdiknak):

Az izomban a vad ut�ni hajsza els� 10 m�sodperc�re a kreatin-foszf�t lebont�sa biztos�tja az energi�t.
Mivel a test (term�szett�l fogva kicsi) kreatin-foszf�t tartal�kai hamar kimer�lnek, ezt az energiaforr�st hamar kiv�ltja egy m�sik lebont�si folyamatb�l - az anaerob-glikolitikus- sz�rmaz� energia.
Az anaerob-glikol�zisben oxig�n felhaszn�l�sa n�lk�l nyerhet� energia.
Ez az anyagcserefolyamat az�rt sz�ks�ges, mert a hajsza elej�n a testben oxig�nhi�ny van.
R�vid id� m�lva a l�gz�s m�r hozz�igazodik a szervezet megn�tt oxig�nsz�ks�glet�hez. Ekkor az anaerob glikol�zist felv�lthatja, de legal�bbis kieg�sz�theti az aerob glikol�zis.
Az ut�bbi eset�ben m�r oxig�n felhaszn�l�s�val nyer energi�t a szervezet �s itt m�r nem keletkeznek k�ros anyagcsere-mell�kterm�kek (ellent�tben az anaerob glikol�zissel).

Ha a kutya nem tudott bemele�teni a hajsza el�tt, teh�t hirtelen k�nyszer�ti a szervezet�t maxim�lis teljes�tm�nyre, akkor az aerob glikol�zissel nem tud el�g energi�t nyerni a hajsza k�zben.
Ennek k�vetkezt�ben fokoz�dik az anaerob glikolitikus lebont�s folyamata is.
Ennek k�vetkezt�ben lakt�t halmoz�dik fel az izomban, ami az izom er�s t�lsavasod�s�hoz vezet. Az ember izoml�za is egy ilyen folyamat eredm�nyek�nt j�n l�tre, csak az embern�l t�lsavasod�s nem �lt olyan m�reteket mint egy ag�r eset�ben.
Az eredm�ny egy lok�lis hipoxia, azaz az izmok nem kapnak el�g oxig�nt, mert a v�rell�t�suk ehhez nem el�gs�ges.
Az ag�r izmainak egy r�sze er�sen k�rosodik a fentebb le�rt folyamat eredm�nyek�nt. Ennek sor�n myoglobin ker�l a v�rbe ami a ves�ken kereszt�l kiv�laszt�dik.
A beteg �llatok gyakren a hajsza m�snapj�n mutatj�k az els� t�neteket. Ezek: a test egyes r�szeinek b�nul�sa, remeg�s, v�r�sbarna sz�n� vizelet, a test h�m�rs�klete felmehet 41.5 fokig. Megjelenhetnek v�ral�fut�sok a comb bels� oldal�n.
Az izmok egyes ter�letei f�jnak.
A beteg �llatot azonnal orvoshoz kell juttatni. Az �llatorvos el�sz�r helyre�ll�tja a v�r sav-b�zis egyens�ly�t (ami a beteg �llatn�l a norm�lis - pH=7.42 - �rt�k alatt van). A cs�kkent pH-�rt�k a lakt�t felhalmoz�d�s�b�l ered.
Emellett az �llat nyugtat�t �s f�jdalomcsillap�t�t kap.
Egy r�vidhull�m-ter�pia seg�t az izomnak, hogy a megfelel� v�rell�t�s helyre�lljon, ami a regener�ci�t t�mogatja. Ezt a ter�pi�t speci�lis k�sz�l�kkel v�gzik, ami beg�rcs�lt ill. izoml�zas izmok laz�t�s�ra val�.
Aj�nlott tov�bb� B1 vitamin ad�sa (nem lehet t�ladagolni, mert v�zben old�dik �s a felesleg a vizelettel ki�r�l). B1 vitamint megel�z� jelleggel is adhatunk a kuty�nak, pl. �leszt� form�j�ban. Hetente 1 csomag �leszt� a kutya sz�r�t is f�nyesebb� teszi a benne tal�lhat� �rt�kes anyagok (nem csak B1 vitamin) miatt.